Településtörténet

A település a Dunántúl keleti részén, Fejér megyében, a Pécs-Budapest fő vasútvonal mentén található – a Dunától 10 km-re – a Mezőföld területén.
 

Pusztaszabolcs elhelyezkedése

A nagy történelmi múltra visszatekintő település vasúti csomópont, ahonnan Budapest, Baja, Pécs irányába villamosított vasútvonalon lehet eljutni. Budapest 50, a két megyei jogú város közül Székesfehérvár 35, Dunaújváros pedig 30 km-re fekszik a településtől. A várostól 10 km-re található a Velencei-tó.
Pusztaszabolcs állandó lakosainak hivatalosan becsült száma 6 098 fő (2017 évben). Népsűrűsége 118 fő/km2. Lakások száma 2277, népességet figyelembevéve, ez 2.7 fő per lakás. (Forrás: http://nepesseg.com/fejer/pusztaszabolcs)

A város természeti környezete
Pusztaszabolcs és tágabb értelemben vett környéke a Mezőföld határozottan száraz területei közé tartozik, ahol az évi átlagos csapadékösszeg 500-550 mm között váltakozik. A szűkös csapadékkal és a magas nyári hőmérséklettel (július középhőmérséklete 21-21,5°C) összefüggésében a város területét gyakori aszályos nyári időjárás és jelentős évi vízhiány (125 mm) jellemzi.
A feltöltött síkság talajvízben gazdag. Általában sekély mélységű (4-6 m), egységes talajvízszint kialakulása jellemző, ami a mezőgazdasági tevékenységet és eredményeket kedvezően befolyásolja. Felszíni vízfolyásai azonban kivétel nélkül mind időszakosak. Az átmosott löszön és homokos löszön kiváló minőségű talajok képződtek, melyek a város mezőgazdasági termelésének legalapvetőbb tényezői. A szántók mintegy 90%-át többféle növénnyel kedvezően hasznosítható kitűnő és jó termékenységű talajok jellemzik. Pusztaszabolcs külterületéhez tartozik a Cikolai-tavak térsége, amely korábban kiváló horgász terület volt.

Általános jellemzés

A településen élők számára egyértelműen érzékelhető fejlődési folyamatokat a statisztikai adatok is megfelelően alátámasztják. Pusztaszabolcs népességmegtartó-ereje és lakosainak száma – a két megyei jogú város földrajzi közelsége és Adony várossá válása ellenére is – az elmúlt két évtizedben folyamatosan erősödött, emellett a munkaképes korú lakosság aránya is kedvezően változott. örvendetesen javultak az itt élők képzettségi mutatói, továbbá megállapítható, hogy a település oktatási és kulturális infrastruktúrája térségi szerepet lát el. Átstrukturálódó gazdaságszerkezete ellenére – folyamatosan alacsony munkanélküliség mellett – képes megélhetést biztosítani a helyben lakók, valamint a környező településeken élők számára.
A település vezetése az elmúlt önkormányzati ciklusokban kiemelten foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a település népességbeli növekedésével összhangban az infrastruktúra fejlesztések is érdemessé tegyék a városi cím elnyerésére és a polgárok részére az igazgatási és közellátási szolgáltatásokat városi szinten szervezze meg. Az önkormányzat döntést hozott arról, hogy a városi címből adódó többlet feladatokat ellássa, és a megfelelő fejlesztéseket ennek érdekében végrehajtsa. A település fő erősségeit a következőkben foglaltuk össze:

Lakosság, népességmegtartó képesség, szellemi élet

Pusztaszabolcs juvenilis korstruktúrája, népesedési folyamatának kedvező jellege a település népességmegtartó képességéről tanúskodik. A tudatos településpolitika olyan életminőség biztosítást tűzte ki célul, amelynek következtében a születési arányszám évek óta az országos átlag feletti, a betelepülni szándékozók magas száma szinte állandó. E célok megvalósítását segíti az önkormányzat a tervszerű terület-felhasználási egységek kijelölésével, valamint a szolgáltatások körének bővítésével. A településen a középiskolai végzettségűek aránya 47,7%, a felsőfokú végzettségűek aránya 7,4%, amely értékek az utóbbi években intenzíven gyarapodva a helyi értelmiségi réteg örvendetes megerősödését bizonyítják. Pusztaszabolcs népességmegtartó erejét fokozza a teljes körű közműellátás, melynek további fejlesztése a közeljövő első számú feladatainak egyike.

Közművelődési feladatellátás

Az önkormányzat nyilvános könyvtári ellátást és közösségi színteret a művelődési házban biztosít, amely lehetőségeket a helyieken túl a környékbeli községek lakói is igénybe veszik. A katolikus egyház által – önkormányzati segítséggel – épített közösségi ház intenzív szerepet vállal a kulturális rendezvények megszervezésében. Az éves rendezvényterv változatos és sokszínű programot kínál a környező településen lakók részére is, de a jól működő testvértelepülési kapcsolatoknak köszönhetően nem ritka a határon túlról idelátogató vendégsereg sem. A közösségi élet indikátora, hogy közel húsz civil szervezet, egyesület és klub működik Pusztaszabolcson, amelyek elsősorban hagyományteremtő és hagyományőrző, kulturális érték-védelmi funkciókat látnak el, ugyanakkor aktív szerepet vállalnak a térségi karitatív tevékenység szervezésében is. A középiskolában található helytörténeti gyűjtemény erősíti a lokális identitástudatot, a folyamatos helytörténeti kutatások időről-időre látványos eredményeket mutatnak fel.

Intézményhálózat, feladatellátás

 A település oktatási alapellátását biztosítja a két óvoda (Velencei út 65. - Manóvár Óvoda és Bölcsőde, Deák F. u. 21/1 - Zsiráf Óvoda), és az általános iskola. Jelentős térségi szerepet tölt be, így a városias jelleg ékes bizonyítéka a településen működő Szabolcs Vezér Gimnázium, Dunaújvárosi SZC Szabolcs Vezér Gimnáziuma és Szakgimnáziuma , amely az Érd, Mór, Székesfehérvár, Polgárdi, Sárbogárd, Dunaújváros által határolt, megyén túl nyúló tanulói körrel is rendelkezik.
Az egészségügyi intézményrendszer, a szakellátás, valamint az ehhez kapcsolódó szolgáltatási kínálat az alapfokú ellátást meghaladja, három felnőtt háziorvosi, egy gyermekorvosi, egy fogorvosi és három védőnői körzet működik a településen. A szakorvosi ellátásokat, a gyógyszertári szolgáltatást további négy-öt település lakói veszik igénybe.
A település közbiztonságát jól működő állami, önkormányzati és civil együttműködés keretében felügyelik. A körzeti megbízotti iroda második és harmadik rendőri státuszának megteremtésében az önkormányzat aktív részt vállalt, míg a rendőrség munkáját nagyban segíti az önkormányzat által is támogatott Pusztaszabolcsi Polgárőr Egyesület. A tűzvédelmi feladatok ellátása is hasonló kooperáció keretében valósul meg: a Tűzoltóőrs  hivatásos állománya és technikája kiegészíti a remekül képzett helyi önkéntes tűzoltóság, amelynek felszereléseit testvérkapcsolati segítséggel újították fel, ugyanakkor munkáját az önkormányzat jelentős összegekkel támogatja.

Közlekedési csomópont

Pusztaszabolcs közlekedéshálózata igen sokrétű, a jó megközelíthetőséget, valamint a térségi kisugárzást a település méretét meghazudtolóan jól kiépített közlekedési infrastruktúra szolgálja. A város közigazgatási területét jelentős nemzetközi, országos és regionális kapcsolatokat biztosító közlekedési pályák szelik át. Pusztaszabolcs társadalmi-gazdasági életében a vasút történelmi távlatokban is meghatározó jelentőségű, ugyanakkor a közeljövő prognosztizálható fejlesztései ezen ágazatban további helyzeti energiákkal ruházhatják fel a települést. A vasúti pályaudvara Budapesthez kapcsolódó elővárosi személyszállító vasúthálózat egyik végállomása, teherforgalmi átrakodó és rendezőállomás. A Pécs–Budapest vasútvonal meghatározó állomása, domináns szekunder forgalmi pontként kapcsolatot teremt a térség két megyei jogú városával is.
Naponta 80 személyszállító vonat halad át a településen. Forgalmi irányokban meghatározó az intraregionális kapcsolatrendszer, de az országos rendszerben elfoglalt pozíció is kiemelkedő. Átszállás nélkül érhető el a településről Budapest, Dunaújváros, Gyékényes, Paks, Pécs és Székesfehérvár.
Mind az országos, mind a megyei fejlesztési tervek komoly szerepet szánnak Pusztaszabolcsnak, alapozva a vasúthoz kapcsolódó infrastruktúrájára, történelmi távlatokban is értékelhető hagyományaira, vasutas kultúrájára. A település a közeljövőben kiépülő, Siemens motorvonatokkal üzemelő budapesti elővárosi vasút végpontjaként, karbantartó és szerelő bázisaként szerepel, az ehhez szükséges infrastrukturális lehetőségek adottak, a tervezés folyamatban van. A fővárost elkerülő interregionális pályarendszer megvalósításaként Pusztaszabolcs a Székesfehérvár–Szolnok transzverzális pálya meghatározó elemeként kerül számításba. A közeljövőben megépíteni tervezett Budapest–Zágráb nagysebességű vonal érinti a település határát, a jelentős beruházás pusztaszabolcsi vasúti infrastruktúrát is hasznosít, ágazati munkahelyteremtő szerepe számottevő lehet.
Pusztaszabolcs közúti megközelíthetősége jónak mondható, amely helyzet további jelentős fejlődésnek néz elébe a térséget érintő közúthálózat-fejlesztési beruházások nyomán. A 2006. évben elérte a települést az M6-os autópálya, illetve a Velence-Adony körforgó illetve Iváncsa körforgó, amely tovább javítja Pusztaszabolcs megközelíthetőségét, térségi szerepeinek kiteljesedését. A (Rábafüzes–Veszprém)–Székesfehérvár–Dunaújváros(–Szolnok) vonalon kiépítendő M8-as autópálya is a település határában húzódik majd felértékelve a Pusztaszabolcs pozícióját.
Az 2003. évi XXVI. törvény VII. fejezet, 1/7.sz. melléklete alapján (OTRT) kialakítandó Országos Kerékpárút Törzshálózat Duna-menti kerékpárútja megközelíti a települést, ezzel is segítve a turisztikai célok megvalósítását, a kistérségi kapcsolatrendszer erősítését. Az EuroVelo hálózat 6. sz. útvonala (Rajka–Mosonmagyaróvár–Győr–Komárom–Esztergom–Szentendre–Budapest–Ráckeve–Solt–Baja–Mohács–Udvar) a nemzetközi kerékpárforgalomba történő bekapcsolódást is segíti, javítva az aktív turizmus helyi feltételrendszerét.
A településtől 30 kilométernyi távolságban, vasúton és közúton is jól elérhetően két jelentős dunai kikötő (Dunaújvárosi, Százhalombatta) működik elősegítve bizonyos ipari tevékenységek folytatását, továbbiak megtelepedését. A légi közlekedés helyi lehetőségei korlátozottak, ugyanakkor a település határában működik egy országos jelentőségű légi-irányítási jelzőberendezés.
A vázolt fejlesztések a település megközelíthetőségét, elérhetőségét, gazdaságát pozitív irányban befolyásolják, tovább erősítve népességmegtartó képességét. A kiépülő új kapcsolatok Pusztaszabolcsot a fővárosi agglomeráció külső pereméhez közelítik, amely folyamat több szempontból is felértékeli a települést.
Pusztaszabolcs önkormányzata aktív szerepet vállal a helyi és helyközi közlekedési lehetőségek kínálatának szélesítésében, ezzel is javítva a megközelíthetőséget, a települési életminőséget. Az önkormányzat tulajdonában lévő vállalkozás a térségi tömegközlekedési hiányosságok orvoslására menetrend szerint üzemelő helyközi járatokat üzemeltet. Ritkaságszámba megy az a települési gyakorlat, amely ingyenes és rendszeresen közlekedő járatokat működtet Velence, Agárd, Iváncsa és Dunaújváros viszonylatokban. A település nagy kiterjedésére tekintettel teljes mértékben megoldott a helyi tömegközlekedés. A menetrendek kialakítása a térségi és helyi kívánalmak közös figyelembevételével történik, igazodva a munkavállalás és az oktatás igényeihez.

Gazdaság, gazdálkodás

Az önkormányzat gazdálkodása évek óta kiegyensúlyozott, amely gyakorlat az alapfeladatok ellátásán túl további funkciók kiépítéséhez biztosít alapokat. A 2003. évben elfogadott településfejlesztési koncepció helyet biztosít a település iránt fokozódó érdeklődést mutató befektetési elképzelések megvalósításához. Pusztaszabolcson új ipari termelőüzemek kezdték meg működésüket, a település határában két szélerőmű-parkot terveznek 20-20 darab generátorral.
A település gazdasági, foglalkoztatási profilja egyre inkább ipari, illetve szolgáltatási jelleget ölt, melyben meghatározó szerepet vállalnak a kis- és középvállalkozások. A kitűnő közlekedési kapcsolatrendszer és a kedvező korstruktúra következtében jelentős a helyi munkaképes lakosság körében a más településeken történő munkavállalás, ugyanakkor a helyben foglalkoztatottak 11,5%-a más településekről ingázik Pusztaszabolcsra. A kedvező gazdasági folyamatok következtében a településen gyakorlatilag ismeretlen a munkanélküliség.
A kiskereskedelmi infrastruktúra alapvetően a településen élők igényeinek kielégítésére koncentrál, ugyanakkor bizonyos tekintetben térségi szerepeket is felvállal. Az időszakosan nyitva tartó piac jelentős térségi szerepet tölt be, hiszen a térségben egyedüli teremti meg a piaci kereskedelmi igények kielégítésének legális lehetőségét. A piac egyre bővülő vonzáskörzete kiterjed a környező településekre is.
Pusztaszabolcs és térsége országos jelentőségű turisztikai attrakcióval nem rendelkezik, de adottságainak megfelelő kihasználásával e tekintetben is fejlődés várható. A település határában található kiterjedt, több ezer négyzetméteres vízfelületű tórendszer fekszik (Felsőcikolai-tó, Szabolcsi-tó). Korábban a Felsőcikolai-tóra jelentős horgász turizmus épült, a horgász egyesület tagjainak száma a közelmúltban enyhén emelkedő tendenciát mutatva, napjainkban már csa 100 fő körüli. A részben a horgászattal kapcsolatos, részben más regionális attrakciókat felkereső falusi turizmus és egyéb kereskedelmi szálláshelyek kínálata elsősorban német és belföldi turistákat szolgál.

Pusztaszabolcs komplex vonzáskörzete

A település jelenlegi vonzáskörzete igen kiterjedt, ugyanakkor jól elkülöníthető körzetekre osztható az egyes vonzásfunkciók alapján. A legtágabban értelmezett térségi szerepek a megye távolabbi szegleteiben is érzékelhetők, egyes esetekben (vasút) országos kisugárzásúak. E relatív vonzás – amely olyan jelentős funkciókból áll össze, mint foglalkoztatás, kultúra, sport, turizmus – kiegészíti, színesíti a megye egyéb térségi központjainak kínálatát. A nagyközség hegemón vonzáskörzete a 70-es és 6-os országos közúti vonalak közé eső, Pusztaszabolcs közvetlen elérhetőségébe tartozó kilenc település, ahol a fenti funkciók magasabb intenzitása mellett az oktatás, az egészségügyi ellátás, a kereskedelem hatásai is érvényesülnek. Pusztaszabolcs teljes körű vonzása a nagyközséghez tartozó külterületek mellett Adony, Beloiannisz, Besnyő, Iváncsa, Szabadegyháza, Zichyújfalu településekre terjed ki, így közel 20 000 lakos térségi központjaként működik. Az abszolút vonzáskörzet alkotói az oktatási, egészségügyi, igazgatási, foglalkozatási, kereskedelmi, pénzügyi, közlekedési, közbiztonsági, kulturális, sport és szabadidős funkciók.

Közművesítés és kommunális ellátás

A település közművekkel teljes mértékben ellátott, a szennyvízcsatorna hálózat 2002-re megépült, a közúthálózat és a burkolat felújítása folyamatos (2006-ban készült el a Polgármesteri Hivatal mögötti burkolt parkoló, folytatódott a vízelvezető árkok felújítása és 7 km helyi közút kapott szilárd burkolatot). A szilárd hulladék elszállítása az Európai Uniós elvárásoknak megfelelően működik.

Közbiztonság, tűzvédelem

A településen három állandó körzeti megbízott vigyáz a közbiztonságra, munkájukat a megyeileg is elismert Polgárőrség segíti. A település lakosságának biztonságérzetét hivatott szolgálni a Tűzoltó Egyesület, amely térségi szerepet tölt be. Eszközállományát németországi segítséggel felújította. Szorosan együttműködik a hivatásos tűzoltósággal, amely gyakran kéri beavatkozásukat a jó eszközállomány és a lelkes egyesületi tagok megbízhatósága miatt.

Gazdaságfejlesztési tervek

Pusztaszabolcs gazdasága stabil, a munkanélküliségi ráta alacsony. A történelmi sajátosságaiból eredően napjainkban is fejlett az agrárgazdaság, az ipar folyamatos fejlődését segíti a jó közlekedési helyzet és az infrastruktúra.
A város gazdaságfejlesztése során nem csupán a mennyiségi tényezők dominálnak. Az elmúlt években egyre hangsúlyosabban jelenik meg a fenntartható gazdaságfejlesztés szempontrendszere is. Ennek szellemében határoztak szélerőmű parkok létesítéséről a település közvetlen határában.
Az önkormányzat a település közlekedésföldrajzi centrum szerepét erősítve igyekszik a vasúthálózatot és annak kiszolgáló létesítményeit erősíteni. Ezt célozzák meg a legújabb Stadler beruházások is, amelyek keretein belül a budapesti elővárosi vasúthálózat karbantartási központját hozták létre Pusztaszabolcson.

A város címere

A címer pajzs alakú. A pajzs közepén az egész teret kitöltő oldalról álló oroszlán látható (amely a Szabolcs nemzetség zászlaján is megtalálható). Az alak két lábon áll, és kinyújtott első végtagjait előre tartja, jobb lábával induló mozdulatot mutat. Az állat szája nyitva, és látszik a nyelve. Az állat színe arany. A pajzs háttere barna, ami a jó termőföldet jelképezi. A pajzs (védelmező eszköz) tetején homorú betűsorral a település neve (a homorúság az alacsony fekvésre utal). A címer környezete zöld, ami a zászló színe (reménység színe).
A címer bármilyen formában történő felhasználásához önkormányzati engedély szükséges!