Népesség

A város lakosságszámának alakulását illetően megállapítható, hogy Pusztaszabolcs a kezdetektől fogva kiemelkedni látszott a környező települések közül, amit főként mezővárosi jellegének köszönhetett. Amint arra a rövid történeti bemutatás során már történt utalás, a lakosság száma az elmúlt kb. kétszáz évben dinamikusan növekedett. A lakosságszám alakulását jelentősen nem befolyásolták a világháborúk sem. A népességszám első nagyarányú növekedése a vasút kiépítésének idejére tehető (1900 körül), 1919-ben a horvátországi vasutasok egy része Pusztaszabolcson kapott lakást, növelve ezzel a lakosság számát.
Az első világháború idején körülbelül 400 fővel nőtt a település lakosság száma, a második világháború idején igaz kisebb mértékben ugyan, de továbbra is pozitív maradt a bevándorlás. A földreform idején (1945) 700 házhelyet jelöltek ki, amely több száz beköltöző családnak adott otthont. 1960-1970 között lakótelepek épültek, amely újabb 100 család letelepedését segítette. összességében megállapítható, a népesség számának folyamatos növekedését jó geopolitikai és infrastrukturális helyzetének, valamint gazdasági körülményeinek köszönhette a település.
Az 1960-as években bekövetkezett szocialista településfejlődés tovább dinamizálta a községet. Az egyre kedvezőbben alakuló életszínvonal, a gazdasági fejlődés tovább erősítette a népmozgalmi mutatókat. A több évtizede tartó tendenciában a rendszerváltozás sem okozott törést. 1990 óta is folyamatosan terjeszkedik a község. A bővülést külterületek belterületbe vonásával, majd telkek kialakításával és azok közművesítésével oldotta meg az önkormányzat, az új telkeket a fiatalok kedvezménnyel vásárolhatják meg.

...
  A község állandó népessége 6489 (2006) fő, a nappali lakónépesség ennél is több, amit a településen tanuló diákok és a bejáró dolgozók száma egészít ki.
 

A lakónépesség 1980 és 2005 között

A térség általános demográfiai vizsgálata során kiderült, hogy Pusztaszabolcs kedvező helyzetűnek tekinthető, a lakónépesség 1 km2-ére eső átlagos népsűrűsége 116,58 fő, ami meghaladja az országos átlagot (109,6 fő/km2). Ugyanez az adat a belterületi lakónépesség esetén 1797,13 fő/km2 (2006), ami szintén meghaladja az országos átlagot, annak ellenére, hogy a település közigazgatási területe nagy.
 

...

A község külterületi lakossága zömében (70%) komfortos lakóingatlanokban él, 10% az összkomfortos lakóegységek aránya és mindösszesen 20% a komfortfokozat nélküli ingatlanok aránya. A lakóegységek vezetékes ivóvízzel és árammal ellátottak, a gáz és a csatornahálózatba azonban csak részlegesen kapcsolódnak.

A település természetes szaporodása és vándorlási statisztikája, fő
 

...

A község népszaporulatának változásait szemlélve látható, hogy mind az élve születési, mind a halálozási statisztikák kedvezően alakultak az elmúlt 30-35 évben. A legjelentősebb változások az 1990-es évektől kezdve következtek be. Látható, hogy a természetes szaporodás a nulla érték felé közelít (Pusztaszabolcs ezekkel az adatokkal is messze meghaladja az országos átlagot), viszont bizakodásra ad okot a vándorlási különbözet növekedése.
A vándorlási tényező mellett a lakosságszám alakulását a gyermekvállalási kedv is jelentősen befolyásolja. Ennek dinamizmusát egzisztenciális tényezők és a biológiailag aktív korosztály családi állapota is alakítja.
A lakosság családi állapotát vizsgálva megállapítható, hogy a 15 éves és annál idősebb férfi és női népesség jelentős része valamilyen párkapcsolatban (házas, illetve élettársi kapcsolatban) él.

...

A népszámlálási statisztikák egyértelműen bizonyítják, hogy Pusztaszabolcson a legtöbb gyermek párkapcsolatban születik. Leginkább az egy-két gyermek vállalása a jellemző és viszonylag alacsony a több gyermeket vállalók aránya.
A népesség korcsoportok szerinti összetételét és a nemek szerinti megoszlást tekintve a község statisztikái kedvezőnek mondhatók. A korcsoportos megoszlás tekintetében megállapítható, hogy magas a fiatalkorú lakosság aránya. A népesség 26%-a 0-20 év közötti, 22%-a pedig 20-35 év közötti. Ők együtt a lakónépesség csaknem felét jelentik. A 36-55 év közötti lakosság 28%-os részarányú, míg a fennmaradó 24% pedig 55 év feletti.
 

...

A lakosság korcsoportos megoszlása
 

A nemek szerinti megoszlás tekintetében szintén kedvezőbben alakulnak a település statisztikái, mint az országosan jellemző. A nemek aránya viszonylagosan kiegyensúlyozott, nincsenek jelentős különbségek (és torzulások).
 

A lakosság nemek szerinti megoszlása 1990-2005 között

A lakosság iskolázottsági mutatói szintén biztatóan alakulnak az elmúlt tíz évben. A népszámlálások alapján megállapítható, hogy a lakosság legnagyobb arányban általános iskolát végzett. Az összlakosságon belül az analfabéták aránya elhanyagolható. A 18 évesnél idősebb lakosságon belül a középiskolát végzettek aránya az 1990-es 16,5%-hoz képest 2001-re 24,1%-ra emelkedett. A 25 éves és idősebb lakosságon belül a felsőfokú végzettségűek aránya 1990-ben még csupán 3,7% volt. Ez az adat 2001-re 4,8%-ra emelkedett.
Az iskolázottsági mutatókat vizsgálva megállapítható továbbá, hogy a női lakosság körében alacsonyabb az analfabéták, illetve az aluliskolázottak aránya, és magasabb az érettségizett, illetőleg a felsőfokú oklevelet szerzettek száma.
 

A nagyközség népességének végzettsége a megfelelő korúak %-ában

Év
10-x éves, az
általános iskola
első évfolyamát
sem végzettek
15-x éves,
legalább az
általános iskola
8. évfolyamát
végzettek
18-x éves,
lagalább
középiskolai
érettségivel
rendelkező
25-x éves,
egyetemet,
főiskolát
végzettek
(oklevéllel)

 fő
%

%

%

%

1990
44
0,9 %
3530
77,7 %
700
16,5 %
137
3,7 %

2001
37
0,7 %
4514
88,3 %
1162
24,1 %
198
4,8 %

Forrás: KSH Népszámlálás, 1990, 2001.
 

Végül, de nem utolsó sorban vizsgálni kell a lakosság vallási és nemzetiségi hovatartozását. Pusztaszabolcs népessége döntően a római katolikus vallás képviselője, de jelentős számmal vannak jelen reformátusok is a településen. Az utolsó népszámlálás során magas volt azoknak a személyeknek a száma, aki magukat vallási felekezetekhez nem sorolták, továbbá 747 fő volt, aki nem adott választ a vallási hovatartozást vizsgáló kérdésre.
 

A lakosság megoszlása vallási hovatartozás alapján

A népesség nemzetiségi hovatartozás szerinti megoszlása a következőképpen alakul. A község teljes népességből 6041 fő magyar. Nemzetiség, kulturális értékek, anyanyelv stb. alapján valamely hazai kissebséghez tartozónak – a népszámlálás során – 83 fő vallotta magát. A kisebbségek közül a legmagasabb arányban a roma lakosság (50 fő) képviselteti magát. Nagyságrendben őket a német (15 fő) kisebbségiek követik, majd a román és szlovák (5-5 fő) lakosok. A többi kisebbség (szlovák, ukrán, román stb.) 2-3 fővel van jelen.